Az előző postban az állításhármasokról (triples) volt szó. Melyeket ugye gráfként is lehet ábrázolni. Most pedig nézzük meg őket kicsit közelebbről...
A gráf csomópontjai három fő típusba sorolhatók, ezek az Uriref (Universal Resource Identifier Reference, univerzális erőforrás-azonosító hivatkozás), az üres elem (blank node), és a literál.
Az URIREF egy URI hivatkozásból áll, ami lehet egy URL, és egyedi azonosítót ad az adott erőforrásnak. A blank node (üres csomópont) olyan URIREF, amelyhez vagy még nem áll rendelkezésére URI, így nem tudjuk megadni, vagy az adott környezetben még nincs definiálva. Köztes erőforrásnak is szokták nevezni, mivel a gráfok összefésülése esetén értelmet nyer, vagy definiálódik, ezáltal átalakul urireffé.
A literál az RDF tárgya, ami maga is lehet egy másik állítás alanya is egyben vagy egy logikai kritériumrendszer.
Ezzel a szerkezettel olyan, a gépek által is feldolgozható és értelmezhető rendszert alakíthatunk ki, ahol az alany és a tárgy általában erőforrások, amikre URI-kkal hivatkozunk, az állítmány - a gráf éle - pedig a köztük lévő szemantikus kapcsolat, amit szintén lehet URI-n keresztül azonosítani. Az így kialakított állítások előnye, hogy adott esetben nem csak az általunk definiált URI-k használhatók fel, hanem a weben fellelhető URI-k is meghívhatók, a metaadatokkal történő felcímkézésnek köszönhetően más erőforrásként is annotálhatók. Így több hivatkozás által címkézett erőforrás segítségével az adott erőforráshoz tartozó metaadatok összefésülhetők.
A gráfok összefésülésén vagy egyesítésén (merging) gráfok unióját értjük, melyek alapja egy vagy több közös URI. Közös üres csomópont mellett is létre lehet hozni az uniót, ekkor az üres csomópontok „szétszabványosításáról” beszélünk. A gráfok összefésülhetőségének előnye, hogy a gráf több szerzőcsoporttól is származhat. Az unióképzés során új állítások jöhetnek létre az erőforrások között, ezáltal a két gráf uniója magasabb tudásszintet képez, mint a gráfok külön-külön. Az RDF-ben létrehozott állításhalmaz gép általi értelmezéséhez már szükséges az RDF nyelvtanának kifejezése is.
Felhasznált források:
Gottdank Tibor(2005): Szemantikus web, bevezetés a tudásalapú Internet világába ComputerBooks Kiadó
http://www.w3c.hu/forditasok/RDF/REC-rdf-primer-20040210.html