A web indulásakor volt a HTML. Aztán jött a PHP, a JavaScript, és a többiek. A web 2.0 újra felfedezte az AJAX-ot. Majd Tim Berners-Lee már gyakran emlegetett 1998-as megnyílvánulását a W3C buzgó munkája követte, hogy megalkossa a szemantikus web rétegeit. Mert a szemantikus web is "olyan, mint a hagyma..." Rétegekből áll.
Ahhoz, hogy a weben található adatok közötti szintaktikát és szemantikát gépek által "érthetővé" tegyük, és hogy automatizáltan, emberi beavatkozás nélkül tudjanak számítógépeink és kütyüink egymással adatot cserélni, és abból új információt előállítani, bizony még sokat kell dolgozniuk a fejlesztőknek. És nem csak nekik...
A munka nagyja kész van. A World Wide Web Consortium ( röviden W3C, a magyar oldal itt található) 1999-ben kezdte a web 3.0 felépítéséhez szükséges rétegek és protokollok dokumentálását. Persze megjelentek egyből a nagy multik lobbycsoportjai is, hogy ezeket a dokumentációkat a saját szájuk ízze szerint módosítsák. Ilyen próbálkozás volt például, mikor a Microsoft saját XML verzióját szerette volna a nemzetközi XML szabvány alapjává tenni. Ha jól emlékszem ez nem jött össze.
Most lehetne azt mondani, hogy rossz májú vagyok a redmonti céggel szemben. Lehet. Tapasztalataim vannak az "Ablakok" több verziójával és szaladgált már a gépemen pingvin is. De itt most nem erről van szó. Az, hogy egy multi befolyásolja a web fejlődését, szerintem, pont a web demokratikus közössége ellen tett merényletnek felel meg. Ha még hozzá tesszük az amerikai sávszél-balhékat, akkor azt hiszem mindenki kezdi érteni, hogy miről szólnak itt a karakterek.
Ugyanis a web 3.0 egyik lényeges eleme, hogy lényegtelen, hogy milyen operációs rendszerből, milyen vállalatirányítási szoftverportfólióból jön az információ. Vagyis megint kilyukadtunk a platformfüggetlenséghez...
A fő kérdés az, hogy az adott rendszernek megvan-e a képessége, hogy XML-be exportálja az adatait. Mivel a szemantikus web rétegekből tevődik össze. Ezen rétegek alapját az atomi erőforrások (resource) adják. Ezen erőforrások platformfüggetlen adatdefiniálást az XML réteg végzi.
A következő réteg az RDF, mely az adatok metaadatokkal történő ellátását és azok logikai összefüggésének kifejezéséért felel. A logikai kapcsolatok közötti szemantika megjelenítéséért pedig az ontológiai réteg a felelős.
A szemantikus webtérben ábrázolt kapcsolatrendszer entitásainak feltérképezését, az adott hardver- és szoftverlokalizációk közötti kapcsolati hálót a térképező modul ábrázolja. Segítségével tudják a programrobotok megtalálni a felhasználandó adatok, információk forrását.
Az adattér logikai és szemantikai szabályait pedig az alkalmazási és szabályozási réteg biztosítja. A szabályok, logikai kapcsolatok, adatok forrásának és felhasználhatóságának igazolását a hitelesítési fejlécek támogatják.
