Web 1... 2... 3... Hovatovább web?

Szép lassan címkézzük már a webet is. Még alig tagasztottuk fel a www-re a 2.0-át. és az enyv még kicsit nedves - hol lejön a címke hol nem - de már itt is a következő generáció(?).... De mire is jó, meg mi is ez a valami? Meg jó egyáltalán? Illetve hogy is lesz, meg mikorra is lesz belőle valami...

Szerzők

Naptár

február 2020
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29

Linkblog

Friss topikok

Költözködés...

2008.05.17. 10:48 | Neonomád | Szólj hozzá!

Bár már egy nagy adag cikk összejött, ennek ellenére elnézést szeretnék kérni mindenkitől, akik várták, hogy itt valami új cikk jelenjen meg. Ha minden igaz, akkor egy-két héten belül megtörténik egy domain bejegyzés, és ott új köntösben sok új cikkel folytatom, kicsit másként.

De addig is egy link, amit László küldött be wiziq.com. Tessék nézegetni és tesztelni a web2.0-ás tantermet.

A web 3.0 rétegei V. - RDFS

2008.03.03. 09:27 | Neonomád | Szólj hozzá!

Először talán folytassuk a szemantikus web rétegeivel....

Az RDFS ( Resource Description Framework Vocabulary Description Language, erőforrás leíró keretrendszert leíró nyelv) vagy más néven RDF séma, mellyel az RDF által XML metaadatokkal is definiált erőforrások csoportosíthatóak. Ezen csoportokból építhető fel az RDF szókincse, amivel érthetővé tesszük a gép számára az állítások jelentését.

Az RDFS segítségével az erőforrásokból csoportokat képezhetők oly módon, hogy az erőforrások tulajdonságához rendeli hozzá a csoportot, ezáltal egy rugalmas bővíthető, alulról építkező gráf-fa jön létre. A csoportképzés történhet tipizálással, vagyis kijelentésekkel, például: adott egyed egy csoport tagja, vagy alosztályképzéssel, ahol egy tulajdonságot egy másik tulajdonság részeként definiálnak.

Az RDF hármasokból összefésült gráfhalmazok jellemzésére szintén RDF-eket szoktak használni. Ebben az esetben a gráf tárgyiasításáról, reifikációjáról beszélünk. A reifikáció lényege, hogy megfelelő címkézés segítségével az egyes kijelentések állításait átminősíti az RDF alanyává, vagy tárgyává, ezáltal állítás tehető az állításról. Az ilyen állításokat származási információnak is nevezik.

Az RDFS segítségével az RDF állításokat csoportokba, osztályokba rendezhetjük. Azaz megadható vele egy osztályhalmaz, az osztályok között fennálló kapcsolat, és tulajdonságokat rendelhetünk hozzá, melyek származtathatók a már meglévő tulajdonságokból, vagy hozzárendeléssel új tulajdonságokat adhatunk meg.

Az RDF és az RDFS kifejezése, amint láttuk, gráfokban történik, de „gépi nyelvre” történő lefordításához az XML nyelvet használják, melyet ebben az esetben RDF/XML-nek hívnak. Ezáltal az RDF felépítése megfelel az XML jólformázottsági követelményrendszerének, ami bizonyos fokú rugalmatlanságot eredményez, de az RDF szerkezetéből fakadóan egyszerűsíti is a kódot. Ezzel lehetőséget biztosít az egymásba ágyazott tulajdonságok egyszerűsített kifejezésére is, gyorsítva vele az adatfeldolgozás időtartamát, csökkentve a szükséges gépidőt és sávszélesség igényt.

Az RDF által képviselt adathalmazok üzleti alkalmazására már több különböző megoldás is született. Például Oracle 10g. verziója tudja kezelni és tárolni a gráfokat. Lekérdezése a SPARQL nyelvvel valósul meg, mely az RDF hivatalos lekérdező nyelve. Működésének módja, hogy a lekérdezésben szereplő állításhoz vagy állításokhoz hozzápárosítja az adatbázisban fellelhető erőforrásokat, majd az így nyert hármasokat ellenőrzi, hogy elemei-e a gráfnak.

Címkék: xml oracle rdf rdfs sparql

A web 3.0 rétegei IV. - RDF II.

2007.11.16. 11:44 | Neonomád | Szólj hozzá!

   

Az előző postban az állításhármasokról (triples) volt szó. Melyeket ugye gráfként is lehet ábrázolni. Most pedig nézzük meg őket kicsit közelebbről...

    A gráf csomópontjai három fő típusba sorolhatók, ezek az Uriref (Universal Resource Identifier Reference, univerzális erőforrás-azonosító hivatkozás), az üres elem (blank node), és a literál.
   
    Az URIREF egy URI hivatkozásból áll, ami lehet egy URL, és egyedi azonosítót ad az adott erőforrásnak. A blank node (üres csomópont) olyan URIREF, amelyhez vagy még nem áll rendelkezésére URI, így nem tudjuk megadni, vagy az adott környezetben még nincs definiálva. Köztes erőforrásnak is szokták nevezni, mivel a gráfok összefésülése esetén értelmet nyer, vagy definiálódik, ezáltal átalakul urireffé.

    A literál az RDF tárgya, ami maga is lehet egy másik állítás alanya is egyben vagy egy logikai kritériumrendszer.

    Ezzel a szerkezettel olyan, a gépek által is feldolgozható és értelmezhető rendszert alakíthatunk ki, ahol az alany és a tárgy általában erőforrások, amikre URI-kkal hivatkozunk, az állítmány - a gráf éle - pedig a köztük lévő szemantikus kapcsolat, amit szintén lehet URI-n keresztül azonosítani. Az így kialakított állítások előnye, hogy adott esetben nem csak az általunk definiált URI-k használhatók fel, hanem a weben fellelhető URI-k is meghívhatók, a metaadatokkal történő felcímkézésnek köszönhetően más erőforrásként is annotálhatók. Így több hivatkozás által címkézett erőforrás segítségével az adott erőforráshoz tartozó metaadatok összefésülhetők.

    A gráfok összefésülésén vagy egyesítésén (merging) gráfok unióját értjük, melyek alapja egy vagy több közös URI. Közös üres csomópont mellett is létre lehet hozni az uniót, ekkor az üres csomópontok „szétszabványosításáról” beszélünk. A gráfok összefésülhetőségének előnye, hogy a gráf több szerzőcsoporttól is származhat. Az unióképzés során új állítások jöhetnek létre az erőforrások között, ezáltal a két gráf uniója magasabb tudásszintet képez, mint a gráfok külön-külön. Az RDF-ben létrehozott állításhalmaz gép általi értelmezéséhez már szükséges az RDF nyelvtanának kifejezése is.

Felhasznált források:
Gottdank Tibor(2005): Szemantikus web, bevezetés a tudásalapú Internet világába ComputerBooks Kiadó
http://www.w3c.hu/forditasok/RDF/REC-rdf-primer-20040210.html

Címkék: web3.0 szemantikus web w3c rdf triples web3.0 rétegek

A web 3.0 rétegei III. - RDF

2007.11.13. 09:14 | Neonomád | Szólj hozzá!

    Visszatérve a web 3.0 rétegeihez következzen most az RDF. Ő viszi tovább azt a folyamatot, amihez az XML és az XLS adja az alapot.

    Az egyes erőforrások leírása - mellyek definiálása ugye XML-lel történik - a logikai adatkapcsolatok kifejezése a forrásleírókeretrendszer (Resource Description Framework, továbbiakban RDF) segítségével történik. Az RDF egy olyan jól definiált szabályhalmazra épül, melynek segítségével lehetővé válik egy adatmodell formázása, hitelesítése és vezérelt használata is szintakszis-független módon.

    Az RFD úgynevezett hármasokból (triples) épül fel. Az „RDF hármas” ábrázolási
metódusa az irányított gráf, ahol csomópontok és az élek halmaza az erőforrásokat, és azok tulajdonságait illetve értékeit ábrázolja. Egy ilyen hármas megfelel a beszélt nyelv egyszerű mondatainak, vagyis valamiről (alany) állítunk (állítmány) valamit (tárgy) szintaktikának.

    Ezzel már egyszerű mondatok létrehozására van lehetőségünk. Például egy ilyen állítás lehet a Neonomád blogja a web3.blog.hu - egyenlőre ;). Vagy Neonomád e-mail címe a neonomad.web3@gmail.com. Az így létrehozott állítások pedig már a gép által is feldolgozható szemantikát adnak ki. Azaz megfelelő feldolgozó/lekérdező program segítségével a gépnek is egyértelművé válik, hogy a neonomad.web3@gmail.com-hoz tartozó blog a web3.blog.hu.

Folyt. köv.

Címkék: web3.0 szemantikus web rdf triples web3.0 rétegek

Még a múlt héthez...

2007.11.13. 02:02 | Neonomád | Szólj hozzá!

    Azt hiszem ez ezen a blogon külön postot érdemel, még akkor is ha visszatekintés!

Szóval TWINE!!!  Szebben jobban nem tom, mint ahogy a fenti linken az Agent Portálosok megírták... Kat. Reg. Test it!!!!

Címkék: web3.0 szemantikus web twine

Szünet után...

2007.11.13. 00:11 | Neonomád | Szólj hozzá!

   

Az elmúlt másfél hétben nem nagyon volt időm írogatni. Egyrészt offline voltam, másrészt egy több napos rendezvényen végeztem karitatív tevékenységet. Utána meg azt próbáltam kipihenni. De a világ nem állt meg, így most egy kis linkgyűjtemény következik, hogy mi törpént ez alatt az idő alatt a weben.

   
   
Valószínűleg nem csak nálam verte le a biztosítékot a BRFK hétvégi akciója. Bár a célcsoport első körben a warez oldalak voltak, de hogy a torrentek cseszegetését miért nem hagyják már abba a drágalátos jogvédők, azt nem tudom. Mindig jönnek a kimutatások, hogy ennyi meg annyi hiányzik a büdzséből a megosztások miatt, de vajon készítettek már felmérést a T. médiamogulok, hogy mennyi pluszbevételt és plusz érdeklődőt termeltek ki ezek a rendszerek számukra?

Azért a múlt héten más is történt. Például Web 2.0 Expó volt Berlinben, és a Google bukott egyet a Ms-el szemben. Az Expó anyaga megtalálható a itt, illetve a HVG is odafigyelt a dologra. Hm..

Ha már Ms. Belenézhettünk, hogy mennyi is az annyi. Vagyis mennyit fizetett drága hazánk az ablakos nagytesónak. Ha figyelembe vesszük, hogy a franciáknál már a képviselői laptopokon is linux szaladgál, akkor valszeg kinyílik a kisbicska. Ha hozzátesszük, hogy ez az oktatási rendszerben mit jelent – vagyis mekkora innovációs pluszt hozhatna, ha a diákok az oskolában is pingvinnel játszanának – akkor az már meg is fenné az a bizonyos rozsdás bökőt.

Most pedig újra web 3.0...

 

Címkék: web2.0 linux torrent

Egy működő web 3.0-ás alkalmazás!!!

2007.10.28. 19:49 | Neonomád | 1 komment

    Gondolom mindenkinek ismerős a mondás, hogy találkozott már olyannal aki látott olyat, aki...  No jelentem nekem is sikerült látni olyat, aki használt olyasmit, ami mondhatni web 3.0... No jó, ezt a lelkesedés mondatja velem, hisz a Sztaki is alkalmaz, meg a Google is a keresőjében szemantikus elemeket, de átlátni, - sőt!  egyáltalán látni - hogy hogy az üzleti hálókon működik...

    A pénteki napom kicsit zűrösre sikeredett... Előbb egy konferencia szervezése miatt kellett lemondanom egy találkozót Greg!-gel, majd hajnal hatkor zártam a napot. Jobban mondva zártam volna, ha nem reggel kilencre tettük volna át a találkozót.

    Az x-dik kávé az arcba, majd irány a Benczúr utca. Kutakodás a tudatom méllyén. Már jártam ott. De minek? Némi kalandozás a Hősök tere környékén, helyi erők interjúvolása, hogy merre van Bencz úr? A helyi erők képben vannak, mint Mona Lisa. Ennek köszönhetően nyílván másik irányba küldenek. No mind1. Lassanként levadászom. Ja! Hogy ez az utca! Itt alapítottam első cégemet. Béke poraira.

    Lassan megvan a házszám is. Csengő benyom, majd irány alphába! Kellemes környezet és a következő kávé, közben meg figyelem életem eddigi legjobb szoftverbemutatóját! Állapotomhoz képest még koncentrálni is tudok...

    Meg kell hagyni, hogy Evetke nem túlzott... De talán számomra ettől olyan élvezetes az előadás, azon felül, hogy nehéz levakarni a szemem a projektor által megjelenített képről. Annak ellenére, hogy némi nehezítő körülményként a jobb sarokban ott maradt egy kép...

    A bemutató lenyűgöz. Bár Greg!-gel elsősorban a technikai fícsöröket szemlézzük át. A látott dolgok, és az elmondottak alapján egy egyedi fejlesztésű rendszer. Amikor belevágtak, nem nagyon hallottak még a web 3.0-ról. Arról én mesélek, hogy mi is az. Ennek ellenére a felépítése és működése egyértelműen egy intrawebes web 3.0-as alkalmazás. Automatizált, intelligens rendszer... és mindezek dacára még felhasználóbarát is.

    A technikai részleteket levélváltás után - nincs szívem róla csak úgy hebrencs módjára írogatni... - szóval  folyt. köv.

Címkék: web3.0 ir it2b üzleti hálózat intraweb

"BSA - Bezzeg Szoftvert Akarnátok"

2007.10.26. 13:39 | Neonomád | 2 komment

 

Reggel. Kávé, cigi, internet. Napi sajtó. Feedelek. "Hmmm.... BSA". No erre katt! Homárcikk. Kommentek. LOL. Majd vissza a Lifehackerre. Újabb cigi meg egy kis elmélkedés... A BSA-s srácok 5 év múlva éhen halnak?

    Először is, még mielőtt valami deresebb hajú infomán az orromra koppintana vagy rám szabadítaná a plágiumhivatalt, az idézet az egykoron volt szép emlékű Új Alaplap egykori viccesebb kedvű mellékletében jelent meg. A melléklet IT lexikonában még a BSA definíciója is megtalálható volt: "Bilincsért Sorban Állók klubja..."

 
Akik nem szeretnek homárkodni azoknak röviden: Kis cég levelet kap a BSA-tól. Küldj szoftvernyilvántartást, vagy rád szabadul az APEH. Véleményezni nem fogom, azt megteszik, tették odaát. Inkább a Zoho vs. Google –n elmélkedek. Mit csinálnak majd a BSA-s srácok, ha majd a kis cégek a számítógépet csak az internet elérésére fogják használni?

 Egyre szaporodnak az internetes office és egyéb üzleti alkalmazások. A fejlesztők számára is egyre több a netes apps. A kollégák benn a cégnél már a ’90-es évek játékait tolják mikor nincs meló vagy nincs benn a főnök. És ha így haladnak a dolgok, akkor pár év múlva már üzletileg hatékonyabb lesz a cég IT szükségletei jelentős részét weben keresztül intézni.

 Hogy miért? Visszautalva a Homárra, első körben talán azért, mert ha mégis jön az APEH meg a BSA, akkor lehet a vállakat vonogatni. Mivel:

·        a web elérésére elég egy Linux Firefox kombó, és nem is kell alá olyan vas, mint az MS cuccokhoz. Így már nyer a vállalkozás a hardverbeszerzésen is, illetve a szoftverlicenceket se kell fizetni. No jó, ha valami komolyabb webalkalmazást akarunk igénybe venni, akkor utalhatjuk azt a pár dollárt, de mégse annyit, mint amit mondjuk évente kell(ene) kicsengetni az Ms Ofiszért.

·        bár az asztali alkalmazások jelenleg még többet képesek nyújtani, mint webes társaik, de egy induló vagy már működő kis- és/vagy középvállalkozásnál - tapasztalatom szerint - csak bizonyos szoftvercsomagokat használnak. Amire pedig általában használják őket, arra tökéletesen megfelelnek a webesek. Ha meg hiányzik belőlük valami, arra előbb vagy utóbb megjelennek a webszolgáltatások.

·        próbája meg elvinni az APEH a weben tárolt üzleti adatokat „ellenőrzés” céljára. Vagy lefoglalni… Szerintem mind a Google mind a Zoho körberöhögi. Vagy míg a teljes jogi procedúrát lesakkozzák, addigra esetleg elköltözik az adatbázis egy másik szolgáltatóhoz, az eredeti adatbázisban meg megmaradnak a tiszta adatok.

·        a weben tárolt adatokkal – megfelelő API esetén – egyszerűbbnek tűnik a felkészülés a web 3.0-ra, amit ráadásul lehet, hogy a szolgáltató meg is csinál helyettünk, így azzal se nekünk kell vacakolni.

·        most persze jöhet az ellenérv, hogy üzleti információkat nem jó házon kívül tárolni, de kérdezem én, egy vállalkozás tud-e annyit ráfordítani az adatvédelemre – ha egyáltalán költenek rá – mint teszem azt a Google. Vagy kinek éri meg jobban, hogy vigyázzon rájuk. A kisvállalati pc-t már látott Szomszédjózsi rendszergazdának, akit max. kirúgnak, ha megtörik a rendszert, vagy a Google-nak, aki egy ilyen eset után több ezer felhasználót veszít.

 Neked erről mi a véleményed?

 

Címkék: google web zoho web3.0 bsa it2b

A web 3.0 rétegei II. - Még egy pici XML(S)

2007.10.25. 09:52 | Neonomád | Szólj hozzá!

Az XML az erőforrás dekralációban nyújt segítséget az XML nyelvcsalád több tagja pedig a későbbiek során jelenthet nagy segítséget.

A W3C által létrehozott XML több irányú továbbfejlesztésével az XML nyelv úgynevezett családját hozták létre. Tagjai között szerepel például az XHTML (eXtensible Hypertext Markup Language, kiterjesztett hipertext jelölőnyelv) mely az XML és a HTML kódok közös használatának előnyeit aknázza ki.

Az XML Schema (eXtensible Markup Language Schema, XLS, kiterjesztő jelölőnyelv séma ) az XML családnak a tagja. Feladata az XML jelölő nyelveként az XML dokumentumok tartalmának, szerkezeti felépítésének, és a hozzájuk kapcsolódó esetleges megszorításoknak a definiálása mellett az XML adatok böngészőben történő megjelenítésének szabályozása.

Segítségével meghatározhatóak az elemek és attribútumok, ezek adattípusa, illetve hozzárendelhetőek az elemek és attribútumok alap- vagy rögzített értéke. A sémák megadható és előírható az egyes erőforrás-deklarációk és hozzárendelt tulajdonságok (gyermekelemek) mennyisége, megjelenítésük sorrendje. Lehetőséget biztosít üres elemek létrehozására, mellyel a későbbi adatfeldolgozás során az XML elemekből felépített pont-pont kapcsolatok gráffá rendezését, és az XML-re épülő, a szemantikus web további rétegeinek szerkezeti felépítését segíti elő.

A W3C saját honlapján a sémadefiníciók mellett a legfőbb sémadokumentumok is megtalálhatóak, melyek szabadon letölthető és módosítható XLS deklarálásokat tesznek közzé. Felhasználásukkal csökkenthető a fejlesztések ideje, és növelhető a szabványosított adatkezelés hatékonysága.

Az XML kód grafikus értelmezésére több lehetséges nyelv együttes használatára is lehetőség van, például a Cascading Style Sheet (röviden CSS, jelentése: egymásba ágyazható stíluslap), így ezek közös alkalmazásával nagyobb rugalmasságot és felügyeletet ad az XSLT stíluslapok használatához.

Az XSLT (eXtensible Style Sheet Language Tansformations, kiterjesztett stíluslap transzformációk) szintén az XML nyelvcsalád tagja. Feladata, hogy az XML-ben kódolt adatok, adatmaszkok és XML sémák megjelenítéséhez hatékony eszközt biztosítson. Az XSLT-n keresztüli dokumentumábrázolás lehetővé teszi a böngészők számára, hogy akár HTML kód közvetlen meghívása nélkül jeleníthessük meg adathalmazainkat. Az XML adatok gyermekelemeinek sorrendiségét könnyedén variálhatóvá teszi, és szükség esetén az XML adatok értékeinek vagy azok metaadatainak módosítására is lehetőséget biztosít. Előnye még az XLS-sel együtt, hogy az elkészült stíluslapok több, különböző szerkezetű XML dokumentum ábrázolását is lehetővé teszik, ezáltal tovább csökkenthető a fejlesztési és a későbbiekben a letöltési idő.

        Az adatok, információk megjelenítésére az XML nyelv használata esetén több megoldás lehetséges. Az XML kódok elkészítése szempontjából az XSLT használata teljes körű kooperációt biztosít, de amennyiben a cél már csak az adatok megjelenítése, abban az esetben több más hatékony megoldás is lehetséges.


Felhasznált irodalom:

Gottdank Tibor(2005): Szemantikus web, bevezetés a tudásalapú Internet világába ComputerBooks Kiadó

Michael J. Young(2001): XML lépésről lépésre, Szak Kiadó

http://www.w3c.hu/forditasok/XML_10_pontban.html

Címkék: html web web3.0 szemantikus web xml xhtml w3c xls xlst

Vállalati igények és a web 3.0 I. rész

2007.10.24. 21:43 | Neonomád | Szólj hozzá!

    Milyen üzleti megoldásokat hozhat a szemantikus web? Milyen területeken alkalmazható? Hogyan befolyásolhatja egy vállalat sikerét? Nézzük!

    Ha jól kalkulálom ez a második cikksorozatom első része. Az első a szemantikus web felépítését kezdte el taglalni, ez a sorozat azokat  a területeket próbálja meg bemutatni, melyek előre mozdíthatják a szemantikus web kialakítását, és elterjedését. Illetve, hogy milyen hatással lehet ez az üzleti eredményre. Mert hatékonyság ide vagy oda, a vállalatok az eredményeket első sorban pénzben szeretik kifejezni.


    Ma hajnalban az EverNote-om adatbázisában turkálva futottam bele egy cikkbe, mely a hazai és nemzetközi informatikusok nagyvállalati felhasználási céljaiba és igényeibe enged némi betekintést. Bár a cikk első sorban a HR témát próbálja boncolgatni, nagyvállalati - felsőoktatási együttműködések  és hasonlók, de mellette olyan témákat és tendenciákat is megemlít, mellyek jelentősen befolyásolják majd az IT iparág, és ezzel a web eljövendő éveit.

    A cikk a szokásos körítést követően egy nagyon lényeges mondattal indít, mely valószínüleg a Long tail fejének lesz a legfőbb vállalati modellje. A kisebb cégeknek picit más lesz a szervezeti/szerkezeti felépítése. Szerintem, de erről is postolok majd.

    "A 21. század uralkodó üzleti szervezete a globálisan integrált vállalat lesz, amelynek legfőbb jellegzetessége, hogy a korábbiakkal szemben nem hozza létre az ideálisnak gondolt szervezet hasonmását minden országban, ahol csak megjelenik, hanem kevés hierarchikus szintet tartalmazó lapos szervezetben működve a funkciókat a világ azon pontjaira koncentrálja, ahol a rendelkezésre áll a megfelelő társadalmi és gazdasági környezet és a szakértelem".
  
    Vagyis a hierarhia lépcsőfokainak csökkentésével változik a feladatmegosztás szerkezete is. Nagyobb szerepet kapnak majd a vállalatirányítási rendszerek (ERP), de ehhez elengedhetetlen a teljes BPR. És ott sem a könnyebbik verzió. Ennek oka, hogy a hierarhia csökkentése magával vonja a feladatok delegálásának és ellenőrzésének nagyobb fokú automatizálását is.

    A HVG 42-ik számában pont erre utal A kisebb is szép c. cikkében. A nagyvállalatok pont azért nem akarják cserélgetni vállalatirányítási rendszereiket, mert már túl összetettek, és nehézkes lenne az átállás. Ha mégis cserélnek, annak az oka első sorban a kényszer. Vagyis a régi rendszer nem képes követni a cég fejlődését. De még így is bőven tíz százalék alatt marad ez az arány.

    No és akkor innentől lehet megoldás a szemantikus web. Mert az Olapreport felmérése szerinti  tíz legelterjedtebb ERP képes az XML alapú kommunikációra. Sőt az Oracle a 10.g-s verziójában már nemcsak az XML támogatást adja, hanem beépítette az RDF-et - Resource Description Framework, a szemantikus web második rétege - is a "csomagba". Így megfelelő háttérrel már nem a rendszer cseréjéről kell ezentúl beszélni, hanem hogy hogyan fejlesszünk rá megfelelő szemantikus intrawebet (is)...

(folyt. köv.)

   

   

   

Címkék: it web intranet web3.0 szemantikus web automatizálás ir xml oracle erp ppp web3 web2b üzleti alkalmazások rdf üzleti modell long tail bpr vállalatirányítási rendszer intraweb

BlogMLM?!? SpaMLM?!?

2007.10.23. 21:31 | Neonomád | 1 komment

     

A hétvégét némi technikai update-tal akartam tölteni. Mikor elkezdett beáramlani. És nem csak  e-mailen, meg a blogokon! Beindultak a messengereim is. De még a telómra is jött. Sms-ben és hívás útján is terjedt! Ami a legszörnyűbb az egészben, hogy ez valószínűleg még csak most kezdődik.

    A hétvégémet arra akartam szánni, hogy egy-két programnyelvből újra áptudét legyek, ill. újra legyen háziállatom a gépen. Mondjuk egy pingvin. Az előző tár a nyáron elszállt, és akkor nem akartam szöszölni a megfelelő belövéssel, így csak teleraktam ablakokkal az újat.

    Már épp kezdtem belemelegedni a történetbe, mikor jött az első sms. Nézem meg. Link. Majd telefoncsörgés, egyik ex-MLM-es ismerős hív, hogy nézzek már meg egy linket. Ugyanaz a domain, más azonosító a link végén. Kellene neki némi infós tudásfrissítés, hogy ez mi a szösz akar lenni, nézzem át, aztán egy vacsora mellett átrágjuk.

    Linuxinstall cd vissza a fiókba, első gyanútlan katt, némi reg, visszaigazolás, letöltés, olvasás. Egy egyszerű kis tanulmány a webről, és a webes pénzkeresés lehetőségeiről. Kihegyezve a blogokra. Átolvasás. Majd végre elszánom magam, hogy kicsit jobban szétnézzek a honlapon.

    Közben kezd becsordogálni a többi kommunikációs csatornán is...  Mára elérte az iwiwes és az egyéb mailboxaimat is...
  
    A vállalkozás üzleti modelljét szemlélve, kétes érzelmeket ébresztett bennem a dolog. /Főleg, hogy a vacsorameghívásból se lett semmi/.

    Üzletileg amúgy le a kalappal. Hogyan generáljunk kevés munkával egy milliókat termelő üzletet, mely eredményesen  mixeli a  hagyományos e-business lehetőségeit, a web 2.0 (üzleti) megoldásait és az MLM-et.

    A vállalkozás szolgáltatása, hogy az online tanfolyamára jelentkezett tagoknak – max. 2.000 fő és elméletileg tele a tanfolyam – némi pénzért – 30.000,- HUF – megtanítja a web 2.0 gyors pénzkeresési lehetőségeit. Ennek keretében ad a tagoknak egy egyedi azonosítót, mellyel a már fentebb említett tanulmány érhető el. Az azonosítóval generált link segítségével pedig meg lehet szórni a fenti mintával az ismerősi kört. És persze a gyanútlan ismerős, ha érdekli a felajánlott ingyenes emilke tartalma, klikkel, regisztrál... 

Amiért a drága spammelő ismerősünk jutalékot kap. Így is működik a szájreklám – word of mouth, bár itt inkább word of mouse - ami ugye elengedhetetlen kelléke az MLM-nek. /Indul a Piramis, Valami új kell/. És persze a lehetőség "mindenkinek adott, hogy beszálljon"... Szóval épül a spam-MLM háló és hírdeti a szolgáltatást píárosan. SpaMLM. De nem csak így...

    A tanfolyamon indulásként – legalábbis ami eddig kiderült belőle – a bloggolást oktatják. Elsősorban a szakbloggolást. Természetesen a saját „környezet” növelésével, vagyis hálószerűen, hisz együtt indult a csapat. Innentől pedig már beérhet a hálózati hatás... Indul a blogMLM. Egymás, és a főoldal aktív linkelgetésével és persze még szerte a Blogoszférába. „Behálózva”. :)


Ami mégis tetszik a dologban:

Egy: hogy végre láttam egy működőképes internetes MLM modellt. Bár, mint a való életben, az előadást kihagytam volna...

Kettő: az az, hogy hozadékaként, miközben keresgéltem, hogy mely blogok lehetnek azok, amik ennek hatására indultak, találtam néhány olyat is köztük, amelyeket a Firefoxomban helyet kaptak egy „Talán” mappában. RSS-hez még fiatalok.



Címkék: web2.0 rss spam blog firefox web2 domain web mlm dns e business hálózati hatás üzleti modell üzleti hálózat

Szolgálati közlemény - Intelligens Rendszerek konferencia

2007.10.19. 13:59 | Neonomád | 2 komment

Fiatal kutatók jelentkezését várják a november 23-án megrendezésre kerülő Intelligens Rendszerek 2007. konferenciára!

Bővebb infó itt!

Címkék: web3.0 mi ir jövőkutatás üzleti alkalmazások it2b mesterséges inteligencia intelligens rendszerek

A Web 3.0 rétegei - Az erőforrás és az XML

2007.10.19. 09:58 | Neonomád | Szólj hozzá!

    Erőforrás. Angolul resource. Vagy atomi adat. Információmorzsa. Nem nagy. Szóval pici. És akkor most ebből építsünk web 3.0-át! Ragadjunk billentyűzetet, adatbázist, vakolókanalat, és hajrá!

A szemantikus web alapegysége az erőforrás (resource), melyeket univerzális erőforrás azonosítóval látnak el (továbbiakban: URI, Universal Resource Identifier), és linkek segítségével azonosítják. Definiálása és metaadatokkal történő leírása általában XML-ben történik.

     Az XML a vállalati adatmegosztás egyik fő problémájának megoldására, a különböző adatbázis-struktúrák és protokollok közötti átjárhatóság biztosítására létrehozott leírónyelv. A World Wide Web Consortium által dokumentált nyelv előnye, hogy az adatok szabad felhasználását, igény szerinti újradefiniálását teszi lehetővé. Egyszerűbbé téve az adatgyűjtést, a keresést, a rendezést, a szűrést. Segítségével az interneten exponenciálisan bővülő adathalmazokból könnyű, újszerű, adott célok szerinti adat-újrahasznosítás valósítható meg.

     Az XML a HTML-hez (HyperText Markup Language, hipertext-jelölőnyelv) hasonlóan az adatok kijelölését címkék (tag-ek) segítségével végzi. De a HTML-lel ellentétben az adat megjelenítése helyett csak az adat jelentését definiálja. Tagjei nem előre definiáltak - bár a jólformázottségi kritériumok miatt néhány tag foglalt - így metanyelvként az erőforrások, és az őket leíró metaadatok közötti szintaktikai kapcsolatrendszer kifejezésére szolgál.

Címkék: html web internet web3.0 szemantikus web xml w3c erőforrás üzleti alkalmazások

A szemantikus web felépítése

2007.10.17. 13:29 | Neonomád | Szólj hozzá!

    A web indulásakor volt a HTML. Aztán jött a PHP, a JavaScript, és a többiek. A web 2.0 újra felfedezte az AJAX-ot. Majd Tim Berners-Lee már gyakran emlegetett 1998-as megnyílvánulását a W3C  buzgó munkája követte, hogy megalkossa a szemantikus  web  rétegeit. Mert a szemantikus web is "olyan, mint a hagyma..." Rétegekből áll.

    Ahhoz, hogy a weben található adatok közötti szintaktikát és szemantikát gépek által "érthetővé" tegyük, és hogy automatizáltan, emberi beavatkozás nélkül tudjanak számítógépeink és kütyüink egymással adatot cserélni, és abból új információt előállítani, bizony még sokat kell dolgozniuk a fejlesztőknek. És nem csak nekik...

    A munka nagyja kész van. A World Wide Web Consortium ( röviden W3C, a magyar oldal itt található) 1999-ben kezdte a web 3.0 felépítéséhez szükséges rétegek és protokollok dokumentálását. Persze megjelentek egyből a nagy multik lobbycsoportjai is, hogy ezeket a dokumentációkat a saját szájuk ízze szerint módosítsák. Ilyen próbálkozás volt például, mikor a Microsoft saját XML verzióját szerette volna a nemzetközi XML szabvány alapjává tenni. Ha jól emlékszem ez nem jött össze.

    Most lehetne azt mondani, hogy rossz májú vagyok a redmonti céggel szemben. Lehet. Tapasztalataim vannak az "Ablakok" több verziójával és szaladgált már a gépemen pingvin is. De itt most nem erről van szó. Az, hogy egy multi befolyásolja a web fejlődését, szerintem, pont a web demokratikus közössége ellen tett merényletnek felel meg. Ha még hozzá tesszük az amerikai sávszél-balhékat, akkor azt hiszem mindenki kezdi érteni, hogy miről szólnak itt a karakterek.

    Ugyanis a web 3.0 egyik lényeges eleme, hogy lényegtelen, hogy milyen operációs rendszerből, milyen vállalatirányítási szoftverportfólióból jön az információ. Vagyis megint kilyukadtunk a platformfüggetlenséghez...

    A fő kérdés az, hogy az adott rendszernek megvan-e a képessége, hogy XML-be exportálja az adatait. Mivel a szemantikus web rétegekből tevődik össze. Ezen rétegek  alapját az atomi erőforrások (resource) adják.  Ezen erőforrások platformfüggetlen adatdefiniálást az XML réteg végzi.

A következő réteg az RDF, mely az adatok metaadatokkal történő ellátását és azok logikai összefüggésének kifejezéséért felel. A logikai kapcsolatok közötti szemantika megjelenítéséért pedig az ontológiai réteg a felelős.

     A szemantikus webtérben ábrázolt kapcsolatrendszer entitásainak feltérképezését, az adott hardver- és szoftverlokalizációk közötti kapcsolati hálót a térképező modul ábrázolja. Segítségével tudják a programrobotok megtalálni a felhasználandó adatok, információk forrását.

     Az adattér logikai és szemantikai szabályait pedig az alkalmazási és szabályozási réteg biztosítja. A szabályok, logikai kapcsolatok, adatok forrásának és felhasználhatóságának igazolását a hitelesítési fejlécek támogatják.

Címkék: web internet web3.0 szemantikus web xml w3c web3 berners lee ágens rdf ontológia hitelesítés adattérkép alkalmazási réteg szabályozási réteg

Lassan de biztosan... Google docs mobilra

2007.10.17. 11:34 | Neonomád | Szólj hozzá!

A Google elérhetővé tette online irodai csomagját mobilra! Hogy ez a web3.0 szempontjából miért fontos infó? Hát ezért:


A Berners-Lee által 1998-ban megfogalmazott vízió szerint nemcsak a gép-ember kommunikációt kell a szemantikus webnek előre mozdítania, hanem a gép-gép kommunikációkban is aktívan közre kell működnie. Ez viszont azt is jelenti, hogy az információ számunkra fontos elérésében és módosításában nem csak a számítógép előtt ülve kell, hogy lehetőségünk legyen.


Bár a Google Docs mobilon történő elérése ebből a szempontból még nem az igazi áttörés, de ha elkezdődik a mobilos mashup gyártás a szolgáltatáshoz, akkor akár elég bizarr megoldások is születhetnek.


Vegyük például a következő problémakört: Ismerősöm, aki fotózásból él, és ennek köszönhetően össze-vissza barangol a világban, saját weboldalt szeretne készíttetni magának. Meg is keresett, hogy mit tudnék neki ajánlani, hogy szép is legyen, jó is legyen, meg satöbbi. A vele folytatott beszélgetések során azért ennél egy kicsit még árnyalódott a kép és egy művészlélek internetes igényeinek kibogozása után össze is állt a kép. Röviden: blog, képgalléria, webshop.


Az egyetlen probléma, hogy a blogot napi szinten szeretné írni, de mivel szereti a kellemeset a hasznossal kombinálni, vagyis a szabadidejét munkára fordítani, így némi technikai akadály merült fel. Ugyanis drága fotósom imád hegyet mászni. A kamera az örök kellék nála, tehát azt biztos nem hagyja otthon. No de a laptop? Hogy a harminc kilós hátimotyi mellett még azt is cipelje! Na ne! Tehát vagy laptop, vagy napi bloggolás...


Ha viszont ezek után beszerez egy olyan okostelefont, mely USB-n tud beszélgetni más eszközökkel - főleg a fényképezőjével -, és jutott bele elég memória, akkor ezentúl nemcsak a képeket tudja elküldeni rajta keresztül a szervernek, hanem a Google Docs-ban megszerkeszti a blogbejegyzést, csatolja a képeket, és huss...


Majd beindul a szemantikus gépezet... Először is a blog a Google Docs-ból kiolvassa az új bejegyzést és megjeleníti azt a saját oldalon. A dokumentumhoz csatolt képeket berendezi a galériába, a telefon GPS-éből kiolvasott információk alapján a Google Earth-ben feltünteti, hogy merre is barangolva csinálta a képeit, majd utána néznek az ágensek, hogy hol milyen helyeken van még a neten megemlítve az adott földrajzi terület és automatizáltan becsatolja a képeket az odaillő bejegyzések, információk mellé. /Persze linkkel a saját oldalra, ahol a képek már poszterméretben is rendelhetőek a webshopban, pedig a készítőjük még a Fogarasi Havasokban küzd a túlélésért.../


A történetet még lehetne ragozni, de ezt inkább mindenkinek a saját fantáziájára bízom. Amit valójában be szerettem volna mutatni, hogy a mobil internet és más kütyükön is elérhetővé tett webszolgáltatások lehetősége nem csak technikailag, a web3.0 szempontjából, hanem üzletileg is produktív tud lenni.

Címkék: web internet web3.0 szemantikus web web3 berners lee üzleti alkalmazások ágens webszolgáltatás

Hovatovább web kérdések az Internet Hungary 2007. konferencián

2007.10.17. 09:27 | Neonomád | 2 komment

Egyre több blogon jelennek meg cikkek és vélemények az Internet Hungary 2007 nevű rendezvénnyel kapcsolatban. Bár ennek a blognak nem kimondottan a témája a hazai internetes történések nyomon követése, de ennek ellenére sikerült belefutnom egy érdekes cikkbe a konferencián elhangzottakról.

Szóval... először nem is akartam különösebb figyelmet szentelni a konferenciának - főleg miután elcammogtattam a böngészőmet a rendezvény weboldalára, ami, valljuk be, a konferencia nevét figyelembe véve inkább szegénységi bizonyítvány. De a Planet IH 2007 oldalon végrehajtott mélyrepülés közben belefutottam ebbe a cikkbe.

Kelt cikkében a konferencián felszólaló jövőkutatók véleményét foglalja össze röviden, tömören. Amin megakadt a szemem ebben az összefoglalóban, hogy Vámos Tibor, a Sztaki elnöke, szót emelt az internetes kutatások és fejlesztések támogatásának ügyében, és felhívja a figyelmet a szemantikus tartalmak kezdenek előtérbe nyomulni. Kár, hogy egy olyan ember, aki a hazai talán legfejlettebb szemantikus alapokon nyugvó szolgáltatójának az elnöke, a cikk szerint csak megemlítette a szemantikus webet. :(

No de sebaj! Ezért van ez a blog!

Címkék: web internet internet hungary web3.0 szemantikus web jövőkutatás web3

Web 3.0 - a szemantikus web születése

2007.10.16. 13:14 | Neonomád | Szólj hozzá!

 „A szemantikus web a mai web egy kiterjesztése, melyben az információk jól definiált jelentéssel bírnak, jobb együttműködést lehetővé téve az ember és a számítógépek között.” /Tim Berners-Lee: The semantic web/


     A szemantikus web alapkoncepcióját 1998-ban fogalmazta meg Tim Berners-Lee. Fejlesztését és keretrendszerének leírását már 1999-ben elkezdték, a fő szabványok dokumentálása 2004-ben ért véget. A Web 3.0-ként is emlegetett metódus tovább viszi a Hinchcliffe által megfogalmazott Web 2.0 leírását, oly módon, hogy a platformfüggetlenség és a gyors egymásra ható frissülés mellett az adatok és az alkalmazások már nem csak újrahasznosítják a különböző adatforrásokból származó adatokat, de bizonyos sémák alapján új információk kinyerése, az adatok intelligens gép általi újraértelmezése és feldolgozása is lehetővé vált. Vagyis az adatok leíró adatai alapján a web megpróbál új információtartalmakat generálni.

     Ennek nehézségét leginkább Gödel „nem-teljességi” tételével lehet a legjobban szemléltetni, vagyis bármely rendszer, amennyiben elég komplex, tartalmaz olyan aritmetikai állítást, amely nem írható le a rendszer axiómáival. /Erről bővebben D. R. Hofstadter: Gödel, Escher, Bach, Egybefont Gondolatok Birodalma c. könyvben érdemes olvasni/.

Ezt a szemantikus webre levezetve azt jelenti, hogy amennyiben sikerül „logikát adni a webhez”, akkor is lesznek olyan paradoxonok, amelyek az adatok újrafeldolgozását végző programok, programrobotok (ágensek) számára értelmezhetetlenek lesznek.

     A World Wide Web Consortium által végzett szabványalkotás során figyelembe vették ezt a problémakört. A szabványok kialakítása során egymásra épülő rendszerek lettek dokumentálva, így az adott rendszer által kifejezhetetlen állítások problémáját tovább lehet örökíteni az egy szinttel magasabb jelentéstartalmat (szemantikát) definiáló rétegnek, amely már képes lehet kifejezni az előző rendszerben definiálhatatlan axiómákat.

Címkék: web web3.0 szemantikus web w3c web3 berners lee ágens hinchcliffe

No akkor mi is az a webkettő?

2007.10.16. 10:40 | Neonomád | 1 komment

A Web 2.0 elnevezés 2004-ben született, Tim O’Reilly nevéhez kötik, és a web talán eddigi legnagyobb vitáját váltotta ki. A megosztottságot talán az szemlélteti a legjobban, hogy „az internet atyjaként” is aposztrofált Tim Berners-Lee 2006. szeptemberében felháborodott, mikor a Web 2.0-ról kérdezték, és a következő dotcomlufiként jellemezte, majd egy hónapra rá, 2006. novemberére teljesen megváltozott a véleménye, és mint az új internet üzleti modelljének nevezte.

     A Web 2.0-val kapcsolatos kutatások a 2001-ben a NASDAQ jelentős zuhanása után indultak Tim O’Reilly vezetésével. Azt vizsgálták, hogy milyen üzleti modellel rendelkező internetes vállalkozások vészelték át sikeresen a tőzsde mélyrepülését. A kutatások alapján megállapították, hogy azok a cégek és azok a projektek bizonyultak életképesnek, amelyek lehetőséget biztosítottak a felhasználóknak, hogy módosítsák a szolgáltatás szerkezetét vagy tartalmát, vagy ahol maga a szolgáltatás- illetve szoftverfejlesztés is közösségi módon zajlott. Jó példa erre a www.amazon.com, ahol a felhasználók kiegészíthették az egyes termékismertetőket a saját jegyzeteikkel.

     Pontos definíció helyett jelenleg is több, egymással szinonim, leírással próbálja az internetes társadalom megadni a web új generációjának meghatározását. A legelfogadottabbak között van Dion Hinchcliffe, a Web 2.0 Journal (www.web2sys-con.com) főszerkesztőjének leírása, mely az alábbi öt pontban foglalja össze ezeket a jellemzőket:

  • A web és a hozzá kapcsolódó eszközök együttesen alkotják az újrahasznosítható információk és szolgáltatások platformját (platformfüggetlenség)
  • Különböző forrásokból származó adatok használata és újrahasznosítása,
  • Adatok és alkalmazások egymásra ható folyamatos gyors frissülése
  • Felhasználó által egyedivé alakítható, interaktív felületek
  • Felhasználót aktív részvételre ösztönző architektúra

Címkék: web2.0 web2 web webkettő történet o'reilly berners lee dotcom hinchcliffe

Előttem az utódom... Web2.0 és a Web3.0 időrendi kapcsolata

2007.10.10. 00:03 | Neonomád | Szólj hozzá!

Web2.0. Keresztelési év 2004. Web 3.0. Első definíció 1998. Hogyan lehet, hogy valamit hamarabb határoznak meg, mint ahogy az elődje létrejön? Hát így!

Az egyik korábbi postban már említettem, hogy Tim Berners-Lee-t, miután lepakolt egy-két nem is apró mérföldkövet az internet és a web életében, tekintette és tekinti a világ egy jelentős része a web egyik legnagyobb szakértőjének. Az "internet atyja"-ként is emlegetett Berners-Lee 1998-ban határozta meg a web3.0-ként is ismert szemantikus web definícióját.

"A szemantikus web a mai web egy kiterjesztése, melyben az információk jól definiált jelentéssel bírnak, jobb együttműködést lehetővé téve az ember és a számítógépek között.” /Tim Berners-Lee: The Semantic Web/


A teljes definíció kicsit hosszabbra sikerült, viszont a legalapvetőbb feltétel - az információk gép által is értelmezhető jelentése - már ebből a rövid idézetből is érthető. /Hosszabb fejtegetését majd egy külön posztban fogom megejteni/.
        Ha már megszületett a fogalom, akkor a webes társadalom és a kutatók elkezdték a fejlesztését és keretrendszerének leírását már 1999-ben. De közbe jött egy dotcom-lufi-pukk, és egyes kutatóknak másfelé terelődött a figyelme.
       

Az egyik ilyen kutató Tim O'Reilly volt, aki 2001-ben a NASDAQ jelentős zuhanása után azt kezdte el vizsgálni, hogy milyen üzleti modellel rendelkező internetes vállalkozások vészelték át sikeresen a tőzsde mélyrepülését. A kutatások alapján megállapították, hogy azok a cégek és azok a projektek bizonyultak életképesnek, amelyek lehetőséget biztosítottak a felhasználóknak, hogy módosítsák a szolgáltatás szerkezetét, vagy ahol maga a szolgáltatás- illetve szoftverfejlesztés közösségi módon zajlott. Jó példa erre a www.amazon.com, ahol a felhasználók kiegészíthették az egyes termékismertetőket a saját jegyzeteikkel.

A Web 2.0 elnevezés 2004-ben született, és szintén Tim O’Reilly nevéhez köthető. És nem utolsó sorban a web talán eddigi legnagyobb vitáját váltotta ki. A megosztottságot talán az szemlélteti a legjobban, hogy  Tim Berners-Lee 2006. szeptemberében felháborodott, mikor a Web 2.0-ról kérdezték, és buzzwordként jellemezte, majd egy hónapra rá, 2006. novemberére teljesen megváltozott a véleménye, és mint az új internet üzleti modelljének nevezte.


Címkék: web2.0 web2 web web3.0 szemantikus web nasdaq o'reilly web3 berners lee dotcom

Üzleti web 1.0

2007.10.09. 23:15 | Neonomád | Szólj hozzá!

Mint minden új fejlesztés az internet is megjárta a szokásos fejlesztői- katonai- üzleti- publikus alkalmazási láncot. Hiszen az ARPHA projekt internet kutatásait is a hadászati kommunikáció egyik fejlesztéseként kezdték, majd a tudósok küldözgettek egymásnak e-maileket kutatásaik eredményeivel. Aztán jött az üzleti szféra.

Üzleti szempontból a web jó megoldást nyújtott a vállalati információk megosztására. Viszont a vállalatok nyilvános internetes megjelenése csak az intranet elterjedését követően, és az első internet-áruházak megjelenése után vált bevett gyakorlattá. Addig elsősorban a belső vállalati tudástár megosztására szolgált. Az intranet elterjedése elengedhetetlen mérföldkő a web és ezen belül is a szemantikus web üzleti szempontból történő értékeléséhez.

A digitális adatmegosztás lehetőségének kihasználásával a nagy nemzetközi szervezetek jelentős megtakarításokat és hatékonyabb működést tudtak elérni. Kiváló példa a mai napig az egyik legtöbb informatikai innovációt az elsők között alkalmazó vállalat, a Boeing belső hálózatának kialakítása.

A cég a világ minden táján alkalmaz fejlesztőmérnököket, akiknek a munkájához elengedhetetlen a tervrajzok gyors hozzáférhetősége. Az irattár és a tervrajzok digitalizálása előtt egy mérnöknek gyakran két hetet is kellett várnia, ha a munkájához egy már meglévő tervet kellett előkerestetnie. A rajzok és a jogosultsági szintek kezelésére is alkalmas intranet kialakítása után ez a folyamat 10 perc és egy óra közé csökkent.

A következő lépcső a webes tartalom fejlődésében a grafika és a dinamikusan változó tartalom megjelenésének köszönhető, illetve, hogy a gazdasági élet is elkezdett fantáziát látni weboldalaik interneten történő jelenlétben és a weben keresztüli értékesítésben.

A fejlődésnek köszönhetően egyre több cég nyitott az internet felé. Mivel a weboldalak és a webáruházak fejlesztése megfizethető volt még a kis- és középvállalkozások számára is, hamarosan egyre több szervezet kezdte termékeit, szolgáltatásait a hálózaton keresztül értékesíteni.

Az információ megosztásának új módját biztosító internetes lehetőségek hatását legjobban a nyomtatott sajtó visszaszorulása, az üzleti és magánfelhasználók információszerzési szokásainak átalakulása jellemzi.

Aki többet szeretne ebben a témában olvasni, azoknak ajánlom Wally Bock – Jeff Senné (1997): Jövedelmező Internet, ( Bagolyvár kiadó) c. megjelent könyvét. Bár a könyv a mai üzleti élet szempontjából elavult, de a web üzleti indulását és az üzleti alkalmazások kialakulását jól szemlélteti. Például a cikkben szereplő példával.

Címkék: web intranet web1.0 web2b üzleti alkalmazások

A web korai szakasza - web 1.0

2007.10.09. 18:53 | Neonomád | Szólj hozzá!

Vajon Tim Berners-Lee gondolta-e 1990-ben, az első weboldal és kereső elkészítése közben, hogy utána mindenki őt fogja kérdezni web témában? De nézzük csak mi is volt az, amire mostanában már csak úgy hivatkoznak, hogy web1.0!

    Persze azért mostanában, mikor a csapból is webkettő folyik, bele lehet futni nem is egy webeggyes weboldalba. Ami az igazán szomorú, hogy gyakran még nagyobb vállalatok sem léptek nagyon túl ezen az állapoton.

Az első weboldalak jellemzően statikus szerkezetűek és tartalmúak voltak. A programozás nyelve kezdetben csak a HTML (Hypertext Markup Language, hiperszöveg jelölő nyelv). A webszerveren könyvtárszerkezetben tárolt információk közötti navigálást linkek segítségével lehet megvalósítani. Elsődleges szerepük az információ bemutatása volt, melyet általában ritkán frissítettek.


A statikus adatszolgáltatás és a hiperlinkek segítségével felépített weboldalak képviselték az internetes információszolgáltatás első lépcsőjét. Bár már lehetőséget nyújtottak az adatok akár naprakész frissítésére, de a honlapokon megjelentetni kívánt információk ekkor még teljes mértékben a HTML kódban készültek, és a szerverkezelés és az adminisztrációs felületek kódolási mechanizmusa miatt, ez csak ritkán valósult meg.


A következő lépcső a webes tartalom fejlődésében a grafika és a dinamikusan változó tartalom megjelenésének köszönhető, illetve, hogy a gazdasági élet is elkezdett fantáziát látni weboldalaik interneten történő jelenlétben és a weben keresztüli értékesítésben.

Címkék: html web internet berners lee web1.0

A web születése

2007.10.08. 03:20 | Neonomád | Szólj hozzá!

1969. szeptember 2. Az Internet felsír az Egyesült Államok négy nagy egyetemén. Majd 21 év tutujgatás és továbbképzés után új formába kezdik a "fejecskéjében" lévő információtengert  megjeleníteni. Megszületik a WWW, és rászabadítják a Keresőt. Mindkettő boldog apja Tim Berners-Lee. Az anyát még keresik...

Az Internet - leánykori nevén ARPHANET (hmmm... akkor lehet, hogy megvan az anya) - első nekifutásra behálózott négy nagy egyetemet. Majd - ahogy vitte a lendület, meg a rézkábel - szemet vetett Londonra is.

Négy éves korában - 1973-ban - Rag Thomlinson egy e-mail protokoll jellegű serkentőszert adott neki. Bár már addig is többen próbálkoztak ezen doppingszer alkalmazásával, mégis a Rag által készített programkód okozta az első látványosabb sejtkommunikácó-burjánzást.

Hogy fejlődését, és kommunikációját elősegítsék és továbbra is zavartalanul biztosítani tudják, nevelői megtanították a TCP/IP-re. A sikeres nyelvvizsga után 1983-tól a sejtjei és szerve(re)i ezen a nyelven beszélgettek tovább. De mivel a "Szia 127.0.0.1.! Hogy vagy"? jellegű beszélgetések kicsit bonyolultak voltak, és a Felhasználónak becézett játszótársak nehézkesnek találták a sok szám megjegyzését, kitaláltak egy DNS - Domain Name System, tartománynév rendszer - nevű játékot. Ezek után szegény Internetnek kellett  megjegyeznie azt, hogy ha a játszópajtik azt mondták neki, hogy "Boss", akkor a 146.110.52.2-es IP-pel megáldott szervert keresik. Bár ekkor még nem játszottak vele olyan sokan...

1990 környékén Internet közelebbi kapcsolatba került egy Tim Berners-Lee nevű illetővel... Közös gyermeküket World Wide Webre keresztelték, és webnek kezdték el becézgetni...

Címkék: web internet email dns tcp/ip berners lee thomlinson arphanet